Ma, november 16-án, kedden oktatási szünet van. Ezt mindenki tudja, és talán még azt is, hogy a TDK miatt, de mi is az a TDK? Miért van miatta oktatási szünet? Hát azért, hogy te is inspirációt meríthess hallgatótársaid kutatási eredményeiből. Kedvcsinálónak Dr. Vörös Andrást, a VIK friss mestertanárát kérdeztük, akiről nyugodtan állítható, hogy fekete-öves TDK konzulens.

Minek az elismerése a Mestertanár Aranyérem? Kitől és miért kaptad ezt a díjat?

Az OTDT szakmai bizottságai által felterjesztett kiváló oktatók, kutatók részesülhetnek Mestertanár Aranyéremben, akik legalább 10 éve részt vesznek a TDK munkában. Ennek során találtak méltónak erre az elismerésre. Egyébként nem én vagyok az első a kutatócsoportunkban, aki ezt az elismerést megkapta:  előttem már több, általam igencsak nagyra tartott oktató is részesült ebben a kitüntetésben: Pataricza András és Varró Dániel professzor urak, és Majzik István tanár úr is. Nagy megtiszteltetés, hogy ehhez a társasághoz csatlakozhatok most.

Hány dolgozatot konzultáltál eddig pontosan?

Szerintem nem a mennyiség a lényeg. Mi a kutatócsoportban mindig is inkább a minőségre törekedtünk, és azt hiszem, hogy a minőséget jól mutatja a 12 első helyezett dolgozat, amiket konzultáltam, továbbá közülük 3 dolgozat a rektori különdíjat is elnyerte, és az országos megmérettetésen is több első helyezést értek el a hallgatóim. Amire igazán büszke vagyok, hogy az itt megszerzett tudással azóta több volt diákom is komoly cégeknél helyezkedett el, mint például a Facebook, Google vagy a CERN kutatóközpont Svájcban.

Miről szól a TDK?

Elsősorban a munkáról és a kitartásról. Ez nem olyan, mint egy matekverseny, hogy pár órád van megoldani egy problémát. Itt tipikusan komoly elméleti és gyakorlati problémák megoldását tűzzük ki célul, amin hónapokig, néha évekig dolgoznak a fiatalok. Jó esetben az eredmény olyan lesz, amit nem csak itthon, a TDK konferencián mutatunk be büszkén, de nemzetközi fórumokon is.

Tényleg reális, hogy valaki akár már BSc-n új tudományos eredményeket mutasson fel? Hogyan?

Természetesen reális. Most csak gyorsan végiggondolva, nekem is legalább 3-4 hallgatóm nyert TDK-t BSc alatt, és többen az országos TDK-n is első helyezést értek el. BSc-n hosszabb a betanulás, több irodalomkutatás és olvasás kell, mert nyilvánvalóan hiányzik az MSc során megszerezhető tudás, látásmód. De ha segítünk a hallgatóknak, és természetesen konzulensként ez a dolgunk, akkor ez az akadály leküzdhető. Szerintem a kutatómunkát nem lehet elég korán kezdeni. Én bíztatok mindenkit, hogy nem szabad megijedni, hanem bele kell vágni, és nagy célokat kitűzni, és mi itt az egyetemen segítünk ezt elérni!

Hogyan találhatnak az érdeklődő hallgatók jó témát, jó konzulenst?

Ez nagyon változó. Volt olyan, hogy lelkes középiskolás hallgatók kerestek meg, hogy tanulnának. Azóta már két TDK győzelmen is túl vannak. Volt olyan még 2011-ben, hogy a tankörömbe járó hallgató kért meg, hogy tanítsak neki érdekes algoritmusokat. Segítettem, megtetszett neki a téma, és egészen a nemzetközi szintig jutott végül: az itt tanult dolgokkal kapcsolatban volt például gyakornok a CERN-ben és az SRI International New York-i irodájában (korábbi Stanford Research Institute). Mások az önálló labor során mélyülnek el egy témában annyira, hogy később az eredmények a TDK konferencián is publikálhatóak lesznek. A lényeg, hogy ha mélyebben érdeklődsz egy téma iránt, akkor keress fel egy azzal foglalkozó oktatót, és biztosan fogsz kapni segítséget!

Mi történik a TDK konferencián?

A TDK konferencia valójában egy ünnepség, a tudomány és az innováció ünneplése. A hallgatók egy rövid előadásban bemutatják az érdekesebbnél érdekesebb eredményeiket. Ezeket a szakmai zsűri szigorú szempontrendszer alapján értékeli, és végül a dolgozat és az előadásra adott pontszám alapján kialakul a sorrend. 

Érdemes szerinted nézőként részt venni?

Igen, érdemes, ez nem kérdés. Sokat lehet belőle tanulni, és bár nyilván mi, oktatók sem értünk feltétlenül minden előadást részleteiben, hiszen sok előadás kívül esik a kompetenciáinkon, de így is nagyon jó lehetőség, hogy megismerjük a területünk legújabb eredményeit, irányait. Fontos érték a szakmánkban a tájékozottság, szóval mindenkit bíztatok a részvételre.

Mi lesz azokkal, akik díjat nyernek a kari TDK-n?

Én azt szoktam mondani, hogy a TDK-n a részvétel a fontos. De persze tudom, hogy mindenki díjakat szeretne nyerni. A díj jelzi azt, hogy a munka már megfelelő érettségi fázisban van. Ez általában azt jelenti, hogy már meg lehet akár az ipari partnereknek is mutatni, számukra is értéket tudunk teremteni, vagy akár nemzetközi érdeklődésre is lehet számítani egy munkával kapcsolatban. Az én hallgatóim közül többen is, akik TDK-t nyertek, utána Londonban, Oxfordban, Bécsben vagy éppen New Yorkban is lehetőséget kaptak komoly nemzetközi szakmai konferenciákon bemutatni a munkájukat. 

És azokkal, akik nem?

Aki nem kapott díjat, általában folytatja a munkát. Első nekifutásra nem egyszerű a TDK-n jól szerepelni, ehhez is kell a rutin, kell a gyakorlás. Ez egy tanulási folyamat, ami során nemcsak a szakmában mélyülünk el, hanem megtanuljuk az eredményeket prezentálni. Ez is nagyon fontos. Én azt szoktam kérni a hallgatóimtól, hogy folytassuk a munkát, és a megszerzett tudást és tapasztalatot felhasználva mutassuk meg, hogy igenis értékes munkát végeztünk.

Van kedvenc sztorid a TDK-val kapcsolatban? Valami, amire különösen büszke vagy?

Ha nem is konkrétan a TDK konferenciához, de TDK győztes hallgatóimhoz kapcsolódik két érdekes történet is. Az egyik az volt, amikor még fiatal PhD hallgatóként elvittem a BSc és MSc hallgatóimat Luxemburgba egy nemzetközi szakmai fórumra, ahol bemutatták az eredményeiket. A résztvevő professzorok mind azt hitték, hogy a hallgatóim valójában PhD hallgatók, mert olyan komoly eredményeket mutattak be. Teljesen le voltak döbbenve, hogy hogy lehetnek ilyen komoly eredményei ilyen fiatalon a hallgatóknak a BME-n. Nagyon büszke voltam rájuk!

A másik érdekes történet, hogy nemrég hívtak az ELTE-ről, hogy egy komoly amerikai céggel dolgoznak együtt, és ott mintha az én egyik hallgatómat is látták volna a weblapon. Mondom, hogy kizárt, az csak valaki más lehet, mert pont pár hónappal előtte beszéltem annak a másik amerikai cégnek a vezérigazgatójával, ahol dolgozik, és mondta, hogy ilyen jól képzett embere, mint az én hallgatóm, sohasem volt, és semmi pénzért nem engedné el. Aztán kiderült, hogy volt az a pénz és kihívás, amiért mégis váltott (most éppen blockchain okosszerződések ellenőrző algoritmusaival foglalkoznak). Ezzel csak azt szeretném üzenni mindenkinek, hogy megéri belefektetni a tanulásba, megéri elmélyülni a szakmánkban. Biztatok mindenkit, hogy nagy célokat tűzzetek ki, és persze az eredményeiteket mutassátok be TDK-n! Én biztosan ott leszek és figyelni fogok!

Az Impulzus a hallgatók által végzett tudományos munka népszerűsítésére cikksorozatot indít: minden lapszámban bemutatunk majd egy érdekes hallgatói projektet. A TDK-ról még több információt és az aktualitásokat is megtalálod a tdk.bme.hu-n, ahol visszamenőleg is böngészhetsz a dolgozatok között.