Idén először, összesen két helyen indul Magyarországon egy olyan képzés, ami valószínűleg sok emberben kérdéseket vet fel: ez az üzemmérnök-informatikus képzés. Mi indokolta a létrehozását, mit várhatunk tőle, és miben lesz ez más, mint a jelenleg is oktatott mérnökinformatikus képzés? Tevesz Gábor oktatási dékánhelyettessel beszélgettünk.
Mi indokolta a BProf üzemmérnök-informatikus képzés elindítását?
Az informatikai területen nagyon komoly munkaerőhiány van. Évek óta kongatják a vészharangot az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, de a különböző informatikai szakembereket foglalkoztató vállalkozások is: a gazdasági fejlődés akadályaként jelenik meg az országban, hogy több szakemberre lenne szükség. Sok nemzetközi cég például azért fordul el az országtól, mert ide érkezve azt tapasztalják, hogy nem tudnak megfelelő mennyiségben embereket alkalmazni. Nem ritkán 1-2000 mérnökre lenne szükségük, amennyit mi legjobb esetben is több év alatt tudnánk kibocsátani.
Ennek megfelelően elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne ezen segíteni, gyors megoldást biztosítani a felmerülő problémára. Felsőoktatási intézmény révén alapvetően egyetemi végzettségben gondolkodtunk, diplomás szakembereket vagyunk hivatottak kibocsátani: ezért indítjuk mi is a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által idén elfogadott, új BProf üzemmérnök-informatikus névre hallgató képzést.
Miért ezt a megoldást választották? Nem lett volna eredményesebb a BSc mérnökinformatikus képzés létszámkorlátját megnövelni? Miben fog ez a képzés mást nyújtani?
A legnagyobb probléma az, hogy évek óta küzdünk azzal, hogy a nagy létszámból adódóan a hallgatóság elképzelései – és sok minden más is: motiváció, szociális lehetőség, előképzettség stb. – viszonylag távol állnak egymástól. Minél nagyobb egy évfolyam, annál jobban kibukik ez a feszültség. Egy részének a jelenlegi mérnökinformatikus képzés sok, kevesebb elméleti tudással is beérné. Vagy épp szociális helyzete miatt szeretne minél előbb munkába állni, viszont az (MSc-vel együtt) öt és fél évet valamilyen okból kifolyólag nem tudná kivárni. A másik fele viszont még kevesli is a tananyagot: ez az a populáció, amely szeretne még ennél is mélyebben elmerülni a miértekben, minél széleskörűbben megismerni az informatika világát. Mi, mint Műegyetem, és mint Villamosmérnöki és Informatikai Kar a hivatásunknak érezzük, hogy a legbonyolultabb és legösszetettebb feladatokra képezzük a szakembereket, viszont az előbb említett kettősséget meg szerettük volna szüntetni. Az elvárásokhoz igazodva jött létre tehát a BProf képzés, hogy mindenki megtalálhassa a karon a számítását, és legyen lehetőség arra, hogy minél rövidebb idő alatt, minél gyakorlatiasabb tudást átadva képezhessünk szakembereket, és ezáltal annak a populációnak az igényeit is kielégítsük, akik erre vágynak. Így, amíg ez a folyamat a BSc-MSc párosnál öt és fél évig is eltarthat, itt már akár két év után bekerülhetnek a BProfosok a gazdaság vérkeringésébe. Ránézve a mintatantervre láthatjuk, hogy az utolsó egy évben rengeteg olyan tárgyuk van, amelynek során fizikailag a cégeknél tevékenykedve, megtanulva az ottani speciális technológiákat és a cégspecifikus különböző eljárásokat, be tudnak illeszkedni az őket foglalkoztató cég tevékenységébe.
Arra számítunk, hogy ide azok jönnek majd, akik szeretnének minél hamarabb elhelyezkedni valamilyen okból és motivációból adódóan vagy később szeretnének még erre rátanulni, vagy egyszerűen csak úgy érzik, hogy ez a képzés az ő motivációjuknak és céljaiknak megfelelőbb.
Ha esetleg időközben meggondolná magát a hallgató, van lehetősége átjelentkezni egyik képzésről a másikra?
Ez volt az egyik nagyon fontos szempont a képzés kialakításánál, hogy átjárható legyen a két szak, lévén teljesen hasonló profilú szakembereket képez a kettő, csak másfajta motivációval és másfajta előkészítéssel. Teljesen logikus a kérdés, hogy van-e átjárhatóság. Jelenleg a BSc képzésünkön hatalmas lemorzsolódás van, ami eléri a 20-30%-ot. Ez azért is aggasztó, mert egyrészt ennyivel is kevesebb szakember kerül ki, másrészt ennyi fiatal csalódottan hagyja itt ezt a területet. Ez is motiválta, hogy minél átjárhatóbb legyen a két szak. A másik irányból is van természetesen lehetőség az átjárásra: ha a hallgató valamilyen okból a BProf képzésnek futott neki, de megtetszik neki ez a szakmai terület annyira, hogy szeretne még többet tanulni, akkor lesz lehetősége átlépni BSc-re. Ki lettek dolgozva ezek az átjárások, az egyes képzések közötti tantárgy-megfeleltetések, hogy milyen tárgy minek fogadható el, milyen feltételekkel. Szeretnénk, ha a hallgatók kezdetektől fogva pontosan tisztában lennének azzal, hogy egy esetleges áttérésnek mik a feltételei, mik a következményei.
BProf képzésről van lehetőség közvetlenül folytatni tovább a képzést MSc-n?
Igen, erre is megteremtettük a lehetőséget. Azt tudni kell, hogy a BProf képzés egy félévvel rövidebb, mint a BSc: ennek megfelelően nyilván nem lehet ugyanannak a mesterképzésnek ugyanazon feltételekkel nekifutni, amelynek a BSc képzés a megfelelő előképzése. A képzési és kimeneti követelmények – amelyek szabályozzák a mesterképzésünket is – feltételként írja elő, hogy aki a BProf képzésről megy mesterképzésre, annak két félévnyi felzárkóztatással kell számolnia, ahol az MSc-hez szükséges további ismereteket bepótolhatja. Ily módon – tehát ha valaki a BProf-MSc ágon megy végig – eleve 12 féléves a képzés, és nem 11, mint a BSc-MSc ágon.
Mi az átjelentkezés módja? Mikor lesz erre lehetőség? Kell ehhez esetleg újrafelvételizni?
Nem, nem szükséges. Létezik a képzések között az úgynevezett átvételi lehetőség. Ez a felsőoktatási törvény szerint csak azonos képzési területen lehetséges, így például a villamosmérnöki és mérnökinformatikus szakok között nincs átvételi lehetőség. Viszont a BSc mérnökinformatikus és a BProf üzemmérnök-informatikus is informatikai képzési területen van, így kérheti a hallgató bármelyik irányba az átvételt. Ez egy ma is létező lehetőség, megfelelő tanulmányi eredmények mellett lehetséges. Ilyenkor megvizsgáljuk a hallgató teljesített tárgyait, megnézzük azt, hogy a célszak tantervében mi fogadható be, mi fogadható el komplett tantárgynak, és ezeknek a befogadása megtörténik. Itt próbáltunk egy olyan praktikus, elfogadható átjárást kitalálni, ami szakmailag védhető. Tehát egyrészt meglegyenek a megfelelő ismeretek áttéréskor, másrészt a hallgatónak se kelljen azzal szembesülnie, hogy mindent elölről kelljen kezdenie, hanem próbáljuk – amennyire lehet – a megszerzett ismereteit hasznosítani, és azokat nem újratanítani neki.
Átvétel minden félév végén lehetséges, vagyis minden lezárt tanulmányi időszak után, és legegyszerűbben a Neptunban lehet kezdeményezni az átvételi kérelmet.
Bírni fogja a jelenlegi oktatói gárda a hallgatók számának növekedését, az új tantárgyak oktatását? Hogyan készülnek az oktatók az új képzés okozta változásokra?
Úgy gondoljuk, hogy alapvetően van elegendő tartalék a rendszerben ahhoz, hogy a megnövekedett hallgatói létszámot elbírja az oktatói gárda. Jelenleg is zajlanak a belső képzések a karon, amelyek már a szeptemberi üzemmérnök-informatikus oktatást készítik elő, és azokat a tantárgyi anyagokat, tematikát, gyakorlati részeket veszik át, amelyeket szeptemberben már a laborokban, gyakorlatokon oktatni fognak.
Azt már tudjuk, mi a különbség a mérnökinformatikus és az üzemmérnök-informatikus képzések között a karon belül. Összehasonlítva az OKJ-s képzésekkel, miben tud többet adni a BProf képzés?
Az első és legalapvetőbb különbség az, hogy a BProf üzemmérnök-informatikus képzése egyetemi végzettséget ad. Azaz egy felsőoktatási képzési forma, ami jelentősen eltér az egyszerűbb felnőttoktatástól.
Ezek az OKJ-s, vagy egyéb, mostanában eléggé felkapott programozói képzések általában olyan ígéretekkel állnak elő, hogy valakinek 500 óra alatt megtanítják az objektumorientált programozást, vagy Java, esetleg .NET fejlesztőt képeznek belőle. Ezzel nincs is gond, de önmagában ez nem tudja megalapozni azt, hogy valakiből informatikai szakember válhasson. Egy adott a technológiát el fog tudni sajátítani a megadott idő alatt, de ez a technológia pár éven belül elavultnak fog számítani. Ha nincsenek meg azok az alapok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy később az eggyel újabb technológiát képes legyen megérteni, elsajátítani, akkor sajnos nagyon hamar ki fog esni a piac körforgásából. Csak összevetésképp: nekünk egy félévünk jelent 900 munkaórát. Ha a BProf képzés időtartamával számolunk, az összesen 5400 munkaórát jelent, az előbb említett képzés idejének tízszeresét. Nem azt mondom, hogy ezeknek a képzéseknek nincs létjogosultságuk, mert úgy gondolom, hogy van. Azt is el tudom képzelni, hogy egy ilyen képzés egyetlen adott technológiát sokkal részletesebben és mélyrehatóbban mutat be, mint más. Ez alapvetően egy jó dolog, de ettől még nem lesz valaki informatikai szakember.
Milyen specializációk lesznek a BProf képzésben?
Az üzemmérnök-informatikus képzés négy specializációt tervez a tantervben elindítani. Mind a négy specializáció a vállalatok javaslata alapján született. Lesz egy frontend- és backend fejlesztéssel foglalkozó specializációnk. A második: adatbányászat, és adatmérnök – hihetetlen nagy mennyiségben keresik az iparban ezeket a szakembereket. A harmadik a különböző távközlő és mobil hálózatok működtetésével, infokommunikációval foglalkozó specializáció. Úgy gondolom, egy ilyen okvetlenül meg kell jelennie a kínálatban. Míg ez utóbbiak valamilyen szinten azért a BSc-ben is fellelhetők – noha nem ennyire technológiaorientáltan –, addig a negyedik, ami tesztmérnökséggel foglalkozik, nem igazán. Ez most egy önálló területként fog megjelenni a BProf képzésben. Óriási multicégek is azon törik a fejüket, hogyan tudnának minél több tesztmérnököt átképezni, mert hatalmas mennyiségben szükségük lenne ilyen szakemberekre. Amikor az üzemmérnök-informatikus képzésnek a profilját kialakítottuk, több céget is megkerestünk. Bemutattuk a képzést, hogyan tervezzük a kooperatív részét, hisz ehhez a vállalatoknak megfelelő fogadókészséggel kell rendelkezniük, hogy kivitelezhető legyen. Egy hét alatt gyűjtöttük be tőlük 500 főre azokat az aláírt nyilatkozatokat – melyek a szakindításhoz szükségesek –, hogy szívesen foglalkoztatnák a képzés alatt a hallgatókat, majd utána az összes olyan embert, aki itt végez.
Lezárásképp annyit szeretnék megosztani a hallgatókkal, hogy azt tudniuk kell, hogy a BProf nem egy „könnyített” BSc képzés, egyszerűen csak más a végcélja a kettőnek. Amíg az egyik elméletben erősebb, és például egy matematikai tételnek a bizonyítását jobban el tudják majd magyarázni, addig a másik képzés résztvevői gyakorlati téren fognak tudni nagyon sokat segíteni az előbbi hallgatótársaiknak. Ma a BSc-n hallgatók százai szenvednek amiatt, mert szeretnének mielőbb elhelyezkedni, vagy épp már dolgoznak is tanulmányaik mellett, de nem, vagy alig bírják együtt a képzéssel a rájuk nehezedő terhet, és a BSc képzés bizonyos elméleti részeit nehezen élik meg. Bízom benne, hogy mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő képzést.