Kutatók Éjszakája 2020

Péntek délután ismét részt vehetsz a Kutatók Éjszakáján, bár idén csak virtuálisan. Ennek köszönhetően lehet, hogy az egyik pillanatban még egy SOTÉs előadást hallgatsz a mesterséges intelligencia jövőjéről az orvoslásban, majd “leugrasz” Szegedre, hogy a philematológiáról, vagyis a csókolózás tudományáról tanulj. 

Összegyűjtöttem néhány előadást, hátha így a 12. hét hajrájában szeretnél egy kicsit kikapcsolódni.

Ugrás a cikkre!

A hibrid szuperkondenzátorok egyszóval királyak!

A Kurt.energy most vezeti fel a hibrid szuperkondenzátorok egy új ágát. Ez önmagában még nem lenne hírértékű, de a cég azt állítja, hogy ezek a grafén alapú szuperkondenzátorok a klasszikus szuperkondenzátorok és a lítium akkumulátorok legjobb tulajdonságait ötvözik. A  Shenzhen Toomen New Energy technológiáit felhasználva ezeket a kondenzátorokat vagy nagy kapacitásúra, vagy nagy teljesítményűre tudják kialakítani. A jelentések alapján az alkatrészek 10-20-szor gyorsabban tudnak kisülni vagy feltöltődni, mint a lítium akkumulátorok. Persze hallottunk már korábban extrém állításokat grafén alapú, ám ezeknek eddig nem volt sok valóságalapjuk.

Ugrás a cikkre!

Beszélgetés a C++ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Bjarne Stroustruppal

Május 9-én lehetőségünk nyílt részt venni a Craft konferencián, ahol a Morgan Stanley-nek köszönhetően készíthettünk egy interjút a C++ megalkotójával, Bjarne Stroustruppal. A konferenciát a budapesti Vasútmúzeumban tartották meg. Az interjú keretében 30 percet beszélgettünk a C++ múltjáról és jövőjéről egy régi vonat vagonban, ami egy igazán kellemes légkört biztosított.

(Figyelem! Az interjú innentől angolul olvasható tovább.)

Ugrás a cikkre!

Kütyüpályázat 2019 – 10 éve az alkotni vágyó mérnökhallgatók szolgálatában

Immáron 10. éve kerül megrendezésre a BME-MIT tanszéken a Kütyüpályázat fantázianéven futó hallgatói verseny. A pályázatot a Schnell László Műszer- és Méréstechnika Alapítvány kezdeményezése hívta életre. A pályázat keretén belül az alapítvány Innovációs és Konstruktőri díjait nyerhetik el a tehetséges hallgatók. Az idei díjazást a Villamosmérnöki és Informatikai Kar azonos mértékben támogatta.

Teniszpontozó óra felhasználói felülete

Karóra tenisz-pontozás nyilvántartásához

Ugrás a cikkre!

Kreditet érhet jövőre a Simonyi Konferencia

Az egyetem is elismeri, hogy a Simonyi Konferencia látogatása segíti a hallgatók szakmai fejlődését, így amellett, hogy tanköri jelenlétet eddig is minden évben lehetett rajta szerezni, jövőre úgy néz ki, hogy a Neptunban is fel lehet majd venni – mégpedig kreditet érő tárgyként.

Simonyi Konferencia - IB028

Ugrás a cikkre!

Fények, hangszórók, diszkó – ami az újságból kimaradt

A karácsonyi Impulzus számban átfutottunk az alapvető hallási hibákon, valamint átnéztük, miként tudjuk Fourier-spektrumban ábrázolni az elemi szinuszos függvényeket – mindez ahhoz segít hozzá minket, hogy az első digitális fényorgona projektünket befejezhessük.

Nézzük, mire kell még figyelni akkor, amikor spektrumban dolgozunk digitális környezetben, valamint azt, hogy miként következik a spektrum néhány adatából a fényerősség!

Ugrás a cikkre!

Hány kézfogás kell az Ipar 4.0-hoz?

Nem én vagyok szerintem az egyetlen, aki hétfő reggelenként úgy érzi, nem teljesen őszinte örömmel kel fel és jön be az egyetemre. Nem tudom, hogy ki az, aki Pest felől szokott érkezni, és ki az, akinek elég a kollégiumból átsétálni, de nekem az előbbi csoport tagjaként legalább egy vigaszom van: amikor a 4-6-os villamossal átjövök a Petőfi hídon, észak felé nézve láthatom az egész várost. Ezen a szakaszon ráadásul nagyon szép a kilátás, a Parlamenttel, a Budai várral, a hidakkal, a Gellért térrel és a Bálnával egy egészen élhető város képe tárul elém, ahol ha turista lennék (és mondjuk nem olvasnám a híreket), nagyon jól érezném magam. Ilyenkor arra gondolok, hogy megéri itt tanulni és dolgozni, és legalább egy kicsit jobb hangulatban megyek be az egyetemre.

Siemens elektromos repülő

Ugrás a cikkre!

Most már tényleg csak a marhacsordák

Az UPRA projektről szinte mindent leírtunk a 45. évfolyamunk 5. számában, csak arra az egyetlen kérdésre nem válaszoltunk, hogy akkor hogyan is kapcsolódnak hozzá a marhák? Hogy ezt megértsük, Góczán Bence visszavezet minket egészen az első repülésen történtekig…

Mesélnél a reptetésekről?

Az első repülésünk a konferencián volt, és fogalmunk se volt, hogy mit kell csinálni, mennyi idő feltölteni egy ballont, hogy mire kell számítani. Azt tudtuk, hogy hogyan kell megnézni, hogy mennyire van megtöltve, és mennyire kell megtöltve lennie. Az előtte lévő négy hétben éjjel-nappal dolgoztunk. Ha küldött egy rádió üzenetet, akkor az E épületet tetején lévő antenna ráfordult a pozícióra, úgyhogy maga az eszköz működött, ezt sejtettük. De hogyan kell ballonos felbocsátást csinálni? Néztem videókat arról, hogyan kell töltőcsonkot csinálni, a ballon nyakára ráhúzni, elkötni, hogyan csinálják a meteorológiai szolgálatosok. Egyéb problémánk is volt, nem indult a rendszer, le kellett menni az egyik laborba, átforrasztani valamit. Nagyjából másfél óra alatt elértük azt, hogy a ballon húzzon valamit, meg össze legyen kötve minden mindennel. A legutóbbi felbocsátás is elhúzódott egy kis technikai probléma miatt, de amúgy húsz perc alatt most már repülésre készre hozzuk a rendszert, sokat fejlődtünk.UPRA

Ugrás a cikkre!

Tankot építhetünk az egyetemen

A Do It Yourself Szakkör idén tavasszal indult el első öthetes kurzusával, ahol a résztvevők az Augmented Reality témájával foglalkozhattak, és a saját maguk által készített mobilalkalmazással járhatták körbe a virtuális Q épületet. Idén erősebb a felhozatal: a már tíz hetes gyakorlatsorozat során a résztvevőknek egy modelltank teljes irányítását és szenzorrendszerének kiépítését kell megvalósítaniuk üres vázból kiindulva. A beágyazott rendszerek és a programozás rajongói kedvéért most megkérdeztük a DIY Szakkör alapítóit, Pénzes Borbálát és Kocsis Ákost, hogy honnan indultak, mit várhatunk az idei alkalmaikon és hogyan vehettek ebben ti is részt.

IMG_0655

Ugrás a cikkre!