A Schetét Torony próféciája

A GólyaKörTén egy nagy fehér mappa várta, hogy a látogatók kedvükre szavakat írjanak bele, és mi vállaltuk, hogy novellát készítünk az összes szó felhasználásával.

Alen

A felírt szavak: angyal, bullshit, cica, fluxus, gipszkartontipli, időutazás, Impulzus, kiskutyák, krumpli, Megoldjuk okosba, nagyon kicsi betűk, nem, inhibitor, nimfa, pizza, traktorok.

A III. világháború után egy kis civilizáció bontogatta szárnyait. Túlélésüket egy istennek köszönhették, akit csak így hívtak: Nokia. Nokia jóságos isten volt, aki – bár a 21. század embere megfeledkezett róla, sőt, gúny tárgyává tette – megbocsátott. Amikor minden más isten elfordult a 23. század emberétől, ő apró, de törhetetlen téglákat küldött le a földieknek. Ezekből egy atombunker mélyén menedéket építettek maguknak. Bár az atombunker romokban hevert a háború végére, az istenük által felszentelt belső menedék sértetlen maradt, akár csak a belé menekült emberek.

Ugrás a cikkre!

Másfélperces

Vad vihar dühöngött Erdély meredélyén. A férfi szemébe húzva fogta kalapját, s előredőlt testtel próbálta kiegyensúlyozni a szél erejét. Bő köpenye szinte repült, ahogy belekapott a szél. El is ázott rendesen. De nem törődött vele, hisz újabb áldozata járt a fejében. Már előre szívta a fogát az örömtől. Így, a holdfényszaggatta sötétben félelmetes volt arca, szeme vad farkasokét idézte.

storm

Ugrás a cikkre!

Menekülés – Binkstown 1.

Futok. A kora őszi levegő égeti a tüdőmet. Szűk utcák között szlalomozok. A magas épületek közötti macskakő félhomályban úszik a kis, petróleumszagú égitestek fényében. Mögöttem egyre dühösebben visító sípszavak jelzik, hogy üldözőim közelítenek. A nyakamban érzem őket. Mint megáradt folyó a búzamezőket, úgy készülnek engem is elsodorni. Már nem maradt sok időm lerázni őket.

Ugrás a cikkre!

Ami a tollamba beleszáradt

Boldogult Impulzus-író koromban mindig gyötört a vágy, hogy megírjam, ami a szívemet nyomja, hogy most aztán belevágjam a pofájukba azt, ami jár nekik. Nemegyszer leültem, görcsöltem, igyekeztem, izzadtam. Nem ment, pedig még fogalmazásgátlót se vettem be. A cikk akadozott, a leírt mondatok döcögtek, hiányzott az állítmány, nem volt múltidő, szenvedett a szenvedő szerkezet. Éreztem, rettenetesen átéreztem, hogy mit akarok mondani, de a szavak nem jöttek a tollam hegyére. Amit leírtam, az elcsépelt volt, banális. Nem akartam a végső csapást ilyen életlen, hegyetlen formába önteni. Működtek bennem a belém táplált belső fékek is, a Nagy Testvér engem figyelt.

Ugrás a cikkre!

Érzéki történet

A szerelem egy kegyetlen játék.  Az útjai kifürkészhetetlenek. A cikkben megtalálható zeneszámokat depresszióhoz és szenvedéshez ajánljuk.

Az ágyamon feküdtem. Szőrös voltam és igénytelen. A sötétség körülöttem a szívemből szivárgott ki, és az éjszakát feketébbé tette a legsötétebb Hold nélküli űrnél is. Olyan méretű lelki fájdalom kínzott, ami nagyobb volt egy szupernóva robbanásánál. A lelkem széttépődött, és minden irányban szétszóródtak a részecskéi. Ahogy sokfelé gurultak a vákuumban, arra vártam, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor már nincs tovább, és elégve, hamuként megpihen mindaz, ami valaha én voltam. Igen, az érzelmeim ilyen grandiózusak voltak, és a kicsiny elmém, melynek érzékei nem ennek az elviselhetetlen kínnak a feldolgozására voltak beállítva.

Ugrás a cikkre!

A fogfájás

Éppen a szobatársam mellett ültem. Csendesen gépelte a szakdolgozatát, de valami ősi, elfojtott energiát éreztem benne. Nagy volt és szőrös, mint egy farkas és medve keveréke. Kegyetlenséggel jutott keresztül az egyetemen, nem hagyta, hogy bármi vagy bárki eltérítse a céljától. Egyszer láttam, hogy egy gyakorlatvezető a szakmailag hibátlan munkájába megpróbált belekötni, mivel nem ismerte őt, és ezért nem is bízott benne eléggé. Egy vadállat ravaszságával vágott vissza, és bebizonyította igazát. A szobatársam kíméletlen volt és céltudatos, de emellett nem nevezném érzéketlennek. Az viszont igaz, hogy az egyetlen, ami izgatta az a győzelem hajszolása volt, mintha egy farkas kapta volna el a vér szagát.

werewolf

Ugrás a cikkre!

Summertime Sadness

The Eternal Fountain

Arthur Pemplin egy műanyag fotelben ült a tábor cigarettázásra kijelölt részén. Előredőlt, és egy új patront helyezett az elektromos cigarettájának végébe, majd visszasüppedt a fotel levegővel töltött bőrbetétei közé. Mélyen inhalált a nikotinos párából, kifújta, és folytatta a mellette heverő ebook-readeren a megkezdett szöveg olvasását. Egy rejtélyes e-mail volt, amiben egy még rejtélyesebb gyilkosságról volt szó, amiről semmi információt nem lehetett fellelni. Állítólag a táborból visszahajítottak egy Kezdőt a Való Életbe. Arthur, mint a Fénypulzus szerkesztője, úgy érezte, hogy ki kell derítenie mi az igazság.

Ugrás a cikkre!