Menekülés – Binkstown 1.

Futok. A kora őszi levegő égeti a tüdőmet. Szűk utcák között szlalomozok. A magas épületek közötti macskakő félhomályban úszik a kis, petróleumszagú égitestek fényében. Mögöttem egyre dühösebben visító sípszavak jelzik, hogy üldözőim közelítenek. A nyakamban érzem őket. Mint megáradt folyó a búzamezőket, úgy készülnek engem is elsodorni. Már nem maradt sok időm lerázni őket.

Ugrás a cikkre!

Douglas Adams Dirk Gentlyje a Netflixen

Pont a legjobbkor érkezett Dirk Gently holisztikus nyomozóirodájának második évada a Netflixre ahhoz, hogy minden félévét mentő villanykari hallgatótól elvegye azt, ami a legértékesebb számára: a tanulásra félretett időt. Mindezt Douglas Adams örökségének olyan humoros és kalandos feldolgozásával teszi, ami után még haragudni se tudunk rá.

Ugrás a cikkre!

Csillagkapus digit

A minap néztem a BSS Szobakommandó című blockbusterét, ami régi sebeket tépett fel bennem. Volt szó mindenféle házikról, kisZH-król, illetve egyéb szörnyűségekről. Ekkor eszembe jutott, hogy a digit beugró mennyivel jobban ment volna, ha csillagkapus feladatok lettek volna.

Ezúton szeretnék javasolni a nagybecsű IIT tanszéknek egy próbaverziót:

  1. Tűzharcba keveredett, a pajzsok leváltak. A biztonsági rendszerek megkerülésével irányítsa át az energiát és aktiválja a hiperhajtóműveket! Ha nem, miért? (5p)
  2. Egy elhagyatott bolygón rekedtek. Egy ősi épületben találnak három vezérlőkristályt. Építsen tárcsázót! (5p) A megoldás során a hibakódok helyes lekezelésére is ügyeljen! (10p)
  3. Írjon assembly betétet, ami aktiválja a kapu eseményhorizontját féregjárat nyitása nélkül, és visszalakítja az R1 regiszterben tárolt tárgyat! (6p)

tumblr_inline_o4juggemnc1sjf38z_500

A várkolesz története

Egyszer volt, hol nem volt, még a szemétledobón is túl, ahol a Hérosz István fúr, volt egyszer egy vár, amely egy hegyen állott, kacsalábon forgott, s amely sok csoda lelőhelyévé vált…

A várkolesz története

A korvinuszosok támadása a Schönherz Kollégium ellen, korabeli festményen. Az előtérben Péceli Gábor, a Műegyetem rektora (középen) egyezkedik Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárral (balra).

Ugrás a cikkre!

Popzenei ajánló

Claire Boucher 1988-as születésű vancouver-i zenész. Előadói nevén Grimes, 2010-ben adta ki az első stúdióalbumát Geidi Primes címmel. A lemez címe Frank Herbert Dűnéjére való utalás. Közhely, de nehéz megmondani, hogy mi is volt a zene, annyi biztos, hogy a Dűne földöntúli hangulatához illett. A törzsi kántálásra emlékeztető énekek, az akusztikus hangszerek keveredése az elektronikus dobbanásokkal, az elnyújtott atmoszférikus hangulat, mind valami furcsa fantáziavilág termékei voltak. Az élvezetre viszont nem lehetett panasz, ha valakiben megvolt a hajlandóság, akkor mélyre lehetett merülni ebben a rendezett káoszban, mert bár a dalokban volt valami félelmetesen furcsa, de ha átadta magát a hallgató a zenének, akkor egy különleges idillben találta magát. A második albuma, a Halfaxa ugyanerről szólt, talán játékosabb volt, dallamosabb és több zaj keveredett benne. Az igazi népszerűséget a Visions című lemez hozta meg Grimes-nak, főleg két számnak köszönhetően: ezek egyike volt a Genesis, ami az előző albumok kaotikusan kavargó hangjaiból valóban valami formálodó és születő popzenét jelentett, a másik pedig az Oblivion, ami az elhagyatottság melenkóliájának szimfóniája

.grimes_geidiprimes_cover_1024x1024

Ugrás a cikkre!

Világom

Mint a Hold fénye egy ködös éjszakám,
úgy ragyog az arcod, mikor nézel rám.
Két kis bolygó, messzi-messzi csillagok,
csillámló szempárod súgja, itt vagyok!
Itt, s lassul az órában a mutató,
figyelem e csodát, mint egy kutató.

Titkos összefüggését e rendszernek,
rezzenését minden egyes sejtednek.
Mert úgy épül fel arcodnak vonása,
mint lüktető erek tóvá folyása.
E víz köré épül maga az élet.
Fák közül szál a hangod, madár-ének.
Mögötte homok dűnéket fúj a szél,
gödröcskét hagyva, míg a mosolyod ér.
Mészkő hegyeket rejt egy keskeny árok,
homályában édes ízek, puha álmok.
Hosszú mezőkön nő a barna búza,
illatát a szellő arcomba fúja.
Forró vulkán él a föld mélye alatt,
forrásából sok láva-patak fakad.
Érezni lágy és gyengéd dobbanását,
az élet erejének lobbanását.

Mert lángba borít ez örök lüktetés,
édesen fájó, keserves büntetés.
Mégis csak ezt az egy bolygót kutatom,
mert ennek már látványa is jutalom.
Mint száraz sivatagban a hó-virágom,
Ez az én drágám, ez az én világom!

– Gab